Parragh László megint elszólta magát: a Kamara mondja régóta, hogy át kellene alakítani az akadémiai rendszer működését. Miközben az Akadémia a függetlenségét és a kutatás szabadságát féltve tiltakozik forrásai jelentős részének átcsoportosítása ellen, Parragh örül.
Megint összeült az elnökség, és felhatalmazta Lovász László elnököt a tárgyalások folytatására. Pontokba szedték, hogy mit akarnak addig, amíg életbe nem lép az új irányítási rendszer.
A kapitány marad, és reméljük, a hajó sem süllyed el, bár jókora léket kapott – mondta a HVG-nek adott interjúban az MTA-vita kapcsán a neves agykutató, Freund Tamás, aki arról is beszélt, mivel biztatta őt a kormányfő, Orbán Viktor.
Az MTA finanszírozása jelentős mértékben az Európai Befektetési Bank által nyújtott hitelből történik, a politikus megkérdezi a Banktól, a hitelszerződést befolyásolja-e az MTA pénzének elvonása.
Kedden a parlament elfogadta azt a költségvetési módosító javaslatot, amely szerint az MTA 28 milliárdos kutatásra fordítandó pénze mostantól a Palkovics-féle Innovációs Minisztériumon keresztül érkezzen az akadémiához. Ennek mikéntjét és hogyanját még senki sem ismeri. Sőt a kormányzati koncepciót sem. Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondja, nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?
Kitanulta az esztergálást, mert nem volt pénz kutatóeszközökre. Most közellenség lett.
Annak ellenére is, hogy az innovációért felelős miniszter lesöpörte javaslataikat a kutatási pénzek elosztásáról.
A miniszter az egyik kormánypárti lapban reagált az akadémikusok megkeresésére.
Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve – a Parragh László vezette – Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.
Az MTA átszervezése miatt különbözött össze az agykutató Freund Tamás a Professzorok Batthyány Körének tagjaival.
Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke publicisztikájában azt írja a Magyar Időkben, hogy a kutatók ahelyett, hogy a "megvetett állam csecsein csüngenének" és vehemensen ragaszkodnának évtizede művelt témájukhoz, inkább saját maguknak kéne máshol forrást keresniük kutatásukra. Szerinte türelemmel kellene viszonyulni a kormányhoz és figyelembe vehetnék szempontjaikat, ahelyett, hogy tüntetni mennek.
Még hetekig tarthatnak a tárgyalások Palkovics László miniszter, illetve az MTA elnöksége között az Akadémia jövő évi finanszírozásáról, azonban a megkérdezett kutatók, akadémikusok pesszimisták, és nem is bíznak a miniszterben. Szerintük ez nem a pénzről, hanem az autonómiáról szól, arról, hogy a kormány megmutassa, ő a legerősebb gyerek a homokozóban, bárki lapátját összetörheti. Kulcskérdés a bérek elvonása, ezzel ugyanis sötét idők kezdődhetnek.
Levelet küldtek, amelyben azt kérik a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését érintő javaslatát.
Ismét tárgyalt az innovációs és technológiai miniszter az akadémia elnökével, Palkovics szerint azonban nem közeledtek az álláspontok, annak ellenére, hogy szerinte az elviekben egyetértenek, csak a megoldásokban nem.
"Ez a törvény nem a CEU ellen van" -–emlékeznek még erre a legendás Palkovics-mondásra? Hát arra, mikor arról beszélt, hogy senki sem akarja a Budapesti Corvinus Egyetemet szétválasztani, majd mégis megtették? Több akadémikussal is beszéltünk, akik egyáltalán nem bíznak Palkovicsban. Szerintük, amit a miniszter mond az akadémia függetlenségének megmaradásáról, csak üres lózung.
Kedden folytatódnak a tárgyalások a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetői között.
Az MTA BTK bízik abban, hogy a kormány és az országgyűlés nem a kommunikáció alapvető szakmai normáit sértő sajtóközlemények, hanem, ahogyan más helyzetekben is megtörtént már, egymás autonómiáját tisztelő megbeszélések során hozza meg a magyar tudományos kutatások szervezetével, finanszírozásával kapcsolatos döntéseit.
A kompromisszumos megoldási javaslatot, amelyről a HVG is írt, Rudas Tamás, az akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója vetette fel.
A HVG több részletet is megtudott arról, mit mondott Palkovics László az MTA elnökségének múlt héten.
